AZ INTÉZMÉNYI KRIPTO-BEFEKTETÉSEK JÖVŐJE

Milyen nagyságrendű intézményi tőke hozna valódi változást?

Rátaláltunk egy tanulmányra, amit Omid Malekan írt. Malekan arról ismert, hogy ő írta a „The Story of the Blockchain, a Beginner’s Guide to the Technology Nobody Understands”, azaz „A blokklánc története, útmutató kezdőknek a technológiáról, amit senki sem ért” című írást. A tanulmányt, amire rátaláltunk, a The New York Times jelentette meg. Azzal a nagy kérdéssel foglalkozik, hogy vajon mi fog történni, amikor az intézményi befektetők a Bitcoin mögé állnak, illetve mekkora intézményi tőke szükséges ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a kripto piacra.

Malekan leírja, hogy néhány évvel ezelőtt megkérdezte egy Wall Street-en dolgozó ismerősét, hogy a kollégái megemlítik-e valaha a kripto fizetőeszközöket. Az ismerőse azt válaszolta, hogy egy valaki időnként előáll a témával és akkor kiürül a tárgyaló.

„Ez még abban az időszakban volt, amikor a Wall Street-en úgy tartották, hogy A Bitcoin ostobaság. Ez az időszak a Nem értem korszak és a későbbi Ez egy buborék korszak közé esett” – mondja Malekan. „Attól kezdve, hogy kilenc évvel ezelőtt megjelent az első kripto fizetőeszköz, a professzionális pénz-kezelők egyöntetűen elutasították azt, mint befektetési lehetőséget. Habár sokan máshogyan tekintenek ma már a kripto érmék mögötti technológiára, magukat a kripto fizetőeszközöket még ma is gyakran nevetségesnek és jelentéktelennek tekintik.”

Tavaly, amikor a kripto devizák növekvő értéke napi szinten a címlapra került, a Wall Street újra meg újra hangot adott annak a nézetének, hogy a kripto szektor nem más, mint egy piramis játék. Nem kizárt, hogy erről valóban meg voltak győződve, de némi irigység is lehetett a támadásaik mögött, mivel – ahogy Malekan magyarázza – „a Wall Street pénzemberei nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a pálya szélén állva figyeljék, ahogy amatőrök meggazdagodnak valamiből, amit a profik nem igazán értenek.”

Az egyik oka annak, hogy a Wall Street még mindig némi távolságot tart, az az, hogy a kripto tőke tárolásának biztonsága – az ő megközelítésük alapján – nem garantált. Ez azért van, mert azoknak, akik részvényekbe fektetnek, nem kell hacker-ek által elkövetett szerver támadásoktól tartaniuk. A kripto befektetések biztonságát tekintve egyes befektetők továbbra is nehezen vagy egyáltalán nem meggyőzhetők, holott a napjainkban piacra kerülő hardver megoldások közül jó pár bizonyítottan garantálja a biztonságos tárolást az intézményi befektetők számára.

Malekan rámutat a Bitcoin határidős ügyletek bevezetésére: „Aztán ott vannak a nemrégiben elérhetővé vált Bitcoin határidős ügyletek. Ezek a termékek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy hozzáférjenek a kripto piachoz anélkül, hogy a tárolás biztonságának kérdésével foglalkozniuk kellene. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világ nyugdíjalapjai készek végre fejest ugrani a kripto befektetésekbe. De arra nincs is szükség. Már az is gyökeres változást hoz majd, amikor mérlegelés tárgyává teszik a kripto befektetéseket.”

Hosszú időbe fog még telni, hogy az intézményi befektetők körében teljes elfogadásra találjanak a kripto fizetőeszközök, de 2018 mindenképpen mérföldkőnek tűnik ebben a folyamatban.

És mi történik, amikor az intézményi befektetők elkezdik a figyelmüket a kripto piac felé fordítani?

Omid Malekan így ír erről: „A válasz egyszerű matek. Az intézmények olyan csillagászati összegű tőkét tartanak irányításuk alatt, hogy például csak az Apple részvényeket tekintve 500 milliárd dollárról beszélünk. És az csak egy a sok részvény közül”. Ez azt jelenti, hogy ha az intézményi össztőkének mindössze egy töredékét áthelyezik kripto portfoliókba, az már önmagában könnyedén megduplázhatja a kripto piac össztőkéjét.

 

Forrás: https://www.nytimes.com/2018/06/27/business/dealbook/fund-managers-bitcoin.html

Zsolt Balló