EGY 1816-BÓL SZÁRMAZÓ ÖTLET VEZETHET LOPOTT ÉRMÉK NYOMÁRA

Cambridge-i kutatók 200-éves megoldást tesztelnek

A wired.com újságírója, Andy Greenberg arról ír ma megjelent cikkében, hogy egy 1816-os jogi precedens hogyan segíthet „piszkos” Bitcoin-ok megtalálásában. Egy rövid cikkbe rendeztük Andy Greenberg esszéjének lényegét.

A blokklánc technológiának köszönhetően minden Bitcoin tranzakcióról számítógépek százain tárolt megváltoztathatatlan bizonyíték van. A rögzített tranzakciók közül sok ügylet mögött illegális tevékenység áll, mint például rablások és váltságdíj kifizetések. Kutatók most egy olyan szoftveres eszközön dolgoznak, „amely át tudja vizsgálni a blokkláncot és elindulva egy Bitcoin lopás első nyomán elméletileg be tudja azonosítani a lopott érmét még akkor is, ha az éveken át ide-oda ugrált a blokkláncon” – magyarázza Andy Greenberg.

A nyomonkövetés módszerének ötlete 200 éves.

„Egy 1816-os brit bírósági döntésből származó precedens alapján Cambridge-i cyber biztonsági kutatók csoportja azt állítja, hogy az első érmének, ami elhagy egy Bitcoin címet azonosnak kellene lennie az első érmével, amely az adott címre egykoron érkezett. Ha az első beérkező érme piszkos, akkor az ugyanazon címről elküldött első érme is az lesz. És ha azt az érmét valaha ellopták valakitől, annak a személynek lehetősége lesz visszakövetelni azt, még akkor is, ha több címen át vándorolt a lopás óta az érme” – írja Greenberg.

A Bitcoin nyomonkövetése elméletben könnyű. A címek, amelyek az érme útját jelzik, követhetőek. A probléma az, hogy nem mindig könnyen azonosítható, hogy kihez tartoznak a címek, amelyeken keresztül az érme útja halad. Ez elsősorban olyan esetekre igaz, amikor Bitcoin felhasználók szándékosan „érme-mosó” szolgáltatók segítségével mozgatják az érméiket.

„David Fox, az Edinburgh-i Jogi Egyetem jogi professzora rámutatott arra, hogy volt egy 1816-os Clayton’s Case-ként ismert precedens, amely azzal foglalkozott, hogy egy csődbement pénzügyi cég fennmaradó vagyonából kiket fizessenek ki. A bíró azt a döntést hozta, hogy aki elsőként fektetett a cégbe, az veheti ki elsőként a pénzét. Ennek eredményeként jött létre a First In First Out, azaz a FIFO elv, amely bekerült a brit jogi gyakorlatba.”

A kutatók elkezdték vizsgálni, hogy hogyan lenne átültethető a Bitcoin blokkláncra ez az elv: „Keverj össze egy piszkos érmét kilenc tisztával egy érme-mosó címen, és a címről továbbküldött tíz érmére ugyanaz a sorrend fog vonatkozni, mint ahogyan érkeztek a címre, még akkor is, ha a beérkezések időpontjai között mindössze századmásodpercnyi különbségek vannak. Ha az első beérkező érme lopott volt, a címről elsőként továbbküldött érme azonosnak tekinthető az első beérkezővel, azaz még mindig ugyanúgy lopottnak minősül.”

Ha ezt a nyomonkövetési megoldást hivatalos módszerként fogadnák el, bizonyos Bitcoin felhasználókkal megtörténhet, hogy miután kiderül, hogy az érméiket korábban valakitől ellopták, azokat vissza kellene szolgáltatniuk az eredeti tulajdonosaiknak.

Ross Anderson, a Cambridge-i professzor, aki a kutatócsoportot vezeti, megoldási javaslatuk lehetséges következményeit vizsgálva elmondja:

„Egyesek be fognak perelni Bitcoin tőzsdéket, mondván, hogy Az ön tőzsdéjén olyan árucikkek találhatók, amelyek az enyémek voltak. Legyenek kedvesek kárpótolni. Amikor ez első ilyen eset precedens értékűvé válik egy bírósági ítélet eredményeként, annak az egész kripto-világra nézve roppant nagy erejű jelentősége lesz.”

 

Forrás: https://www.wired.com/story/bitcoin-blockchain-fifo-dirty-coins/

Zsolt Balló